A hős útja – elméleti alapozó

Amikor az ember elkezd írástechnikával foglalkozni, az egyik első struktúramodell, amellyel találkozik, a hős útja. Nagyon konkrét, ami egyszerre lehet megkönnyebbülést jelentő fogódzkodó, ugyanakkor riasztó elvárás is.

A Tehetség Íróstúdió kurzusain mi alapvetően gyakorlati oktatást végzünk, de ez egy érdekes szelete az írástechnikának, ezért most megnézzük, hogy pontosan mit is takar a hős útja, és mire lehet hasznos.

Mi a hős útja?

A hős útja szerkezet Joseph Campbell nevéhez fűződik, aki Az ezerarcú hős című könyvében különböző kultúrák mítoszait megvizsgálva arra tesz kísérletet, hogy rábukkanjon az ún. monomítoszra, azaz egy olyan strukturális mintázat felvázolását kísérli meg, amely minden mitikus történet alapvető ütemeit magába foglalja.

A monomítosz egyszerű skálája végtelen sok egységre tagolható. Számos mese kiemeli vagy felnagyítja a teljes kör egyik vagy másik tipikus elemét (próbatétel-motívum, menekülés-motívum, menyasszonyszöktetés), más történetek pedig különálló ciklusokat fűznek össze egy sorozattá (mint az Odüsszeia). Különböző szereplők és epizódok összeolvadhatnak, vagy egyetlen elem megjelenhet különféle változatokban.

Amikor ismerkedünk a modellel, érdemes észben tartani, hogy a legtöbb történet nem tartalmazza az összes pontot, nem kell mindenáron végigkövetni és beleerőltetni egy bölcs, öreg tanítót csak azért, mert az van odaírva.

A másik fontos észrevétel a realista történeteket író szerzőknek szól: azért tűnik úgy, mintha ez a modell fantasy-központú lenne, mert az is. A mítoszok, amelyet Campbell elemzései során feldolgozott mind tartalmaznak mitikus elemeket. Ennek ellenére alkalmazható realista művekre is.

A hős útja olyan szerkezet, amelyben a hős, eddigi életét maga mögött hagyva elindul egy kalandra vagy egy küldetés végrehajtására, ennek során akadályokat és félelmeket győz le, majd hazatér – azonban a kaland során örökre megváltozott. (Ez a szerkezet nem feltétlenül arra való, hogy lemodellezze pl. A szürke ötven árnyalatát, bár megoldható lenne, de nem biztos, hogy boldogabbak vagy okosabbak lennénk a végére.)

Azonban a hős útja a kultúránk alapjait képező történetekhez mutat térképet, így megismerni mindenképpen érdemes.

A hős útja szerkezet

I. Elindulás

1. Kalandra hívás: a hős egy szokásostól eltérő esemény, probléma vagy információ hatására maga mögött hagyja eddigi, mindennapi életét és elindul az ismeretlenbe.

2. A kaland visszautasítása: a hős nem fogadja el hívást, visszatartja egy belső erő (felelősség, félelem – a lényeg, hogy nem külső, fizikai akadály)

II. Beavatás

1. A próbatételek útján: a hősnek teljesítenie kell több próbatételt, amelyek során megkezdődik az átalakulása, és amelyek felkészítik majd a végső próbatételen. Nem kell az összes próbát sikeresen teljesítenie, általában van közte olyan, amit elbukik.
2. Találkozás az Istennővel: a hős utolsó próbája arra, hogy képes-e elnyerni a szeretet adományát. Az Istennő az alapján ítél, hogy a hős rendelkezik-e a „gyengéd együttérzéssel”, amely különbbé teszi, amellyel megérteni és szolgálni képes az Istennőt.
3. A nő mint csábító: a hőst céljátok eltéríteni hivatott, csábító ajánlat, akár személy, akár egyezség, vagy valamilyen anyagi formában.
4. Megbékélés az apával: a hősnek itt szembe kell néznie azzal a személlyel – nem feltétlenül apával, – vagy tárggyal, fogalommal, rendszerrel, aminek az élete felett hatalma van.
5. Megdicsőülés: fizikai vagy pszichikai halál. A hős végleg megszűnik régi énjének lenni, megváltozott emberként tér vissza, támad fel. (Nem minden esetben szó szerint.)
6. A végső adomány: a hős eléri azt a célt, amiért eredetileg útnak indult, és ahová az összes többi próbatétel és lépés vezetett.

III. Visszatérés

1. A visszatérés megtagadása: a hős, megismételve az elején a kalandra hívás visszautasítását, nem akar kilépni a megtalált boldogság és megvilágosodás állapotából.
2. A mágikus menekülés: felsőbb hatalmak mégis távozásra kényszerítik a hőst, gyakorta menekülnie is kell.
3. Külső segítség: menekülése során pedig az eddig szerzett segítők közreműködésével tud csak visszajutni a világába.
4. A visszatérés küszöbének átlépése: a visszatérés után a hősnek meg kell őriznie magában a megszerzett tudást és meg kell osztania a saját világával a tanultakat.
5. Két világ ura: a hősnek meg kell találnia az egyensúlyt a spirituális és materiális valóság között. Ha ez nem sikerül, a történet tragédiába torkollik.
6. Szabadon élni: miután sikerült a visszatérés utáni feladatát ellátni, a hős szabadon élhet, a múlt és jövő miatti félelemtől mentesen.

Christopher Volger a The Writer’s Journey című kötetében tizenkettő pontban foglalta össze a hős útját, amelyet az alábbi ábrán Galuska László Pál helyez egymás mellé:

Ezen látszik, hogy Volger néhány pontot összevont, egyszerűsített, de az alaplogika nem változott.

Hogyan tudják használni ezt a modellt a realista történetet író szerzők?

Először is, egy kicsit hunyorítani kell: nem szó szerint értelmezni a lépéseket.

Memoár írásánál a hős útja kifejezetten nagy segítséget jelent – az ütemek, amiket meghatároz, egyfajta vonalvezetőként képesek segíteni abban, hogy egy személy élettörténetét kompakt, élvezhető formába öntsük. Romantikus történet esetében is mankó lehet. Ha például a karácsonyi Hallmark-filmekre gondol az ember, ott nagyjából megvannak a főbb lépések: a nagyvárosból haza kell térnie a főhősnek, amivel gyakorlatilag a megszokott életéből kiszakad és egy „új világban” találja magát, próbatételeket áll ki a célja elérése érdekében, – legyen az a rénszarvasfarm megmentése, vagy a pitesütő versenyre való felkészülés – a végére pedig megtanulja a karácsony jelentését, és szerelembe is esik, tehát – a film univerzumában – visszafordíthatatlanul megváltozik.

Ahogy a fantasy történetes esetében, értelemszerűen itt sem kell minden ütemnek szerepelnie minden történetben.

Azok a mondák, mítoszok, amelyeket ez a struktúramodell bemutat, képezik azoknak a történeteknek az alapját, amelyeket a mai napig mesélünk tudattalanul is. A mítoszok, legendák saját ritmusa az, ami meghatározza a ma elmesélt történetek ritmusát is. Ezért még ha a saját írásunkban úgy gondoljuk, nem fogjuk használni, érdemes ismerni ezt a modellt is.

– Kiscsatári Zsófia

Értesülj mindenről időben, kövess minket facebookon!

Érdekelnek írói programok, kurzusok? Kattints az Eseménynaptárra!